Szép napot nektek!
A lányom valamelyik nap feltette ezt a költői kérdést: "miért van neked ennyi ékszered, anya?"
Ez a bejegyzésem erről fog szólni, próbálom megválaszolni, mert igazából még eddig nem nagyon gondolkodtam el rajta. Majd most.
Gyerekkoromat felidézve, az arany ékszereken kívül mást nem láttam a családunkban. Egyfajta státusz szimbólumnak számított a szocializmus idején. Ahogy én megszülettem megkaptam a kis három szírmos kék köves, arany virágocskámat, (majdnem mindenkinek ilyen vol, ha nem kék akkor piros köves). Ez a fülbevaló nekem 18 éves koromig a fülemben volt, nem vehettem ki, csak néha titokban. Mert nem minden a barátnőm fülében, lógott arany, vagy azért mer a szülei nem tudták megfizetni vagy nem voltak konzervatívok, szóval a lányok fülében mindig más ékszer volt, többnyire bizsu.
Nagyon irigyeltem őket ezért. Aztán egyszer a lányok elcsábítottak engem is az egyik bizsu boltba, ahol megvettem életem első bizsu fülbevalóját, egy nagy fekete- bronz mintás fülbevalót. Összesen egyszer vettem fel egy buliba, természetesen titokban. Emélkszem nagyon súlyos volt és a fülemet is kisebesítette.( De szerencsére nem vettèk észre a szüleim.)
Szóval ez volt az én tini korszakom, de ahogy betöltöttem a tizennyolcadik évemet kivettem az aranyat és csak bizsut hordtam, nagy, súlyos, színes fülbevalókat aztán jöttek a gyűrűk egymás után és a nyaklancok, karperecek. Mindenből sok volt rajtam, kár hogy nincs arról a kordzakomról kép.
Ezek az ékszerek egyfajta szabadságot adtak nekem, de egy idő után nem tetszett hogy másnak is ugyanolyan van. El kezdetem az ezüst iránt érdeklődni. Egyre jobban megszerettem. A bizsut leváltották az ezüst ékszerek. Mániákusan vásároltam a különleges darabokat. A mai napig nagy imádója vagyok az ezüstnek és ha meglátok egy darabot amibe bele szeretek, csak idő kérdése hogy mikor veszem meg. Legtöbbször azonnal. ((:-))).
Az ékszer imádatomra aztán rátett India. Ott a nők tetőtől talpig ékszerben vannak mindig, mindenkor. Csak ámultam és bámultam. Itt olvashattok az indiai élményeimről. Mikor visszajöttem Indiából akkor kezdtem el ékszereket készíteni. Azóta van a Káli Gopika design és ez mellett továbbra is imádom az ékszereket. Mindig vásárolok magamnak és követem a trendeket a márkákat a kollekciókat a divatot. Lesz majd pár bejegyzésem a nagy kedvenceimről.
mert az ékszer oltoztet, azért kell a sok ékszer és keves ruha:)
VálaszTörlés